Fülszöveg Pócs Éva könyvének témája az emberi és természetfölötti világ (a néphit démon- és szellemvilága) közti kommunikáció a kora újkorban, a 16-18. századi magyarországi boszorkányperek dokumentumainak vizsgálata alapján. Látókról, varázslókról – köztük huszonhat magyar táltosról – van szó: az európai sámánizmus letéteményeseiről. Kiderült azonban, hogy a sámánizmus különböző európai változatai mellett maga a boszorkányság is mediátori rendszer, és az európai boszorkány archaikus változata maga is mediátor, aki transzképessége révén képes egy „földi” másvilággal és a halottakkal kommunikálni; az európai boszorkányság archaikus alaprétege rokon rendszer az európai samanizmussal.A szerző számos újonnan feltárt, eddig ismeretlen dokumentumot is feldolgoz, és új megvilágításba helyezi a kora újkor népi hiedelemrendszereinek számos vonatkozását. A könyvet a néprajz, a történettudomány, a művelődéstörténet, a vallástudomány és a pszichológia iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.
