Diderot elbeszélései szerelemről, házasságról, becsületről és tisztességről szólnak, s az emberi együttélést szabályozó legfontosabb elveket és intézményeket világítják meg, annyi ötlettel és művészettel, hogy a tanító szándék egy pillanatra sem válik tételessé. A fordulatos, eleven párbeszédek és drámai helyzetek során felejthetetlen alakokkal találkozunk, akik oly ismerősek számunkra, mintha napjainkban és nem kétszázötven évvel ezelőtt éltek volna. A nagy elbeszélő játékosan, adomázva és vitázva az tanítja, hogy mindennek célja és mértéke az ember, s az „egyetemes, örök érvényű” igazságok mozdulatlan csillagképe helyett az embert szolgáló, emberszerető igazságot követeli.
