A könyv fejezetei, amelyek egy néprajzkutató visszaemlékezései, valójában nem saját magamról szólnak, hanem azokról az érdekes emberekről, városon és falun, akiket életem során megismertem. Az első rész gyermekkoromról és ifjúságomról számol be, többek közt arról, hogyan lettem költő helyett néprajzkutató. A második rész meg leírja, hogy kiket ismertem meg néprajzi gyűjtés közben: a falu álmodóit, versfaragókat, nótafákat, naiv művészeket, gyógyítókat, halottlátókat, varázslókat. Néha groteszk epizódok emlékeztetnek rájuk, máskor meg saját szavukat idézem naplójukból vagy magnetofonfelvételről.A pest-budai táltosok, ifjúságom nagy varázslói, természetesen nem jégesővel, viharral harcoltak. mint a falusi táltosok, de mindenképpen megérdemlik, hogy táltosoknak nevezzük őket. Ezek is elhivatott, ihletett emberek voltak, ők is megküzdöttek a két háború közti szellemi viharokkal: a butasággal és az egyre inkább terjedő fasizmus gyülekező fellegeivel, innen tehát a könyv címe.
