Amikor Ajtmatov új könyvének otthon megjelenése után néhány hónappal később hazánkba járt, így beszélt azokról a gondolatokról, amelyekben művészi megformálásával lebilincselően érdekes regényében találkozhatnak olvasóink: “Az emberiség súlyos ellentmondások közepette él. Az ész korlátlan lehetőségeit a civilizáció rettenetes veszélyei kísértik. Ne feledjük, hogy ismert történelmünk során soha nem teremtődött olyan helyzet, hogy önnön kezünk által teremtett eszközökkel elpusztíthatjuk önmagunkat. Vannak – és sajnos nem kevesen – akikben ez a korántsem vigasztaló állapot görcsös veszélyérzetet ébreszt.Én soha nem hittem, és nem is szeretnék hinni semmilyen öncsaló buta, kívülről szuggerált optimizmusnak…Világos, hogy a valóság veszélyekkel szemben csak reális és vonzó eszményekkel lehet harcolni…Az a lecke számunkra, hogy ne riadalomban éljünk,hanem érezzük a globális problémát, hiszen másként aligha leszünk képesek megérteni és a megoldásra törekedni.”
