Mindig tele a levélszekrény ládányi szórólappal. Legtöbbje – eredeti szándékától eltérően – csak a szemetes irányába való elmozdulásra késztet. Úgy száz évvel ezelőtt Szép Ernő ugyan már neheztelt a tolakodó reklám miatt, pedig azon időtájt a kereskedők még csak külön kívánatra juttatták el portékájuk kínálatát a c(z)élközönséghez. Ezt a könyvet olvasgatva – a régi termékek helyett – a régi hirdetések lenyűgöző nyelvi és grafikai charme-jára lehetünk vevők. A korabeli sajtókban tallózva már-már felcsillan a remény, hogy az idő múlása sok mindent megszépíthet. De sajnos erre a mai reklámanyagok dömpingjének nincs igazán nagy esélye.
