Kisregények

• Példány állapota: jó
• Kiadás éve: 1973
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 732

„Hiányzik ​ama művészi képességem, hogy…meg tudjam ragadni azt a szinte láthatatlan, parányi pontot, ahol az érzelmek gyökere van, és amelyen keresztül az olvasó lelkében újjáteremthetném azt a száztemplomos csodát, ami kifejezhetelenségre kárhoztatva bennem él… Ha valaki meg akarja alkotni az ordító, rettenetes igazságot…a legkisebb apróságban kell visszatükröznie az egész világ arányait.”
Ez a szomorkás önvallomás túlságosan szigorú, már-már igazságtalan. Kuprint a sors és a szükség, de főként saját életvágya késztette barangolásra, hajszolta egyik foglalkozásból a másikba. Élményeinek Gorkijéhoz hasonló gazdagsága miatt mindig a bőség zavarával küzdött; kiapadhatalanul ontotta – olykor tékozlón is – a felszínes, szentimentális történetkéket és a csodálatos remekműveket. a realizmus és a romantika, az irányzatosság és a terméketlen szépség-eszmény, a hagyományok folytatása és a modernség igénye közt vergődött. Nehéz volt a választás, csábítók a különleges és látványos témák – a cirkuszi artisták, katonatisztek, kikapós dámák, utcalányok világa –, de ha a romantika vonzásába került is, éleslátását nem homályosították el a társadalom torz, felháborító, megrázó jelenségei. Írásaiból mindenkor kihallik a morális kiáltás; a szárnyaló fantázia sohasem szakadt el teljesen a földtől: világképének „gigászi arányait” a jellemek „kis pontjain” rögzítette a valósághoz.