A szerző egy kirakós játékként az idő fonalára fűzi fel élete meghatározó eseményeit, hiszen szerinte élni és írni csak az idő egymásutániságában lehet, de reméli, hogy a kockák a katolikus hit tájának képévé állnak össze, melyben a lelki út is kirajzolódik. Az emberek és a helyek léteznek, a neveket azonban többnyire megváltoztatta.
