Gallér Gergelyt munkahelyén, a tótvárosi könyvtárban éri a hír, hogy szülőfalujában előkerült a Klein-napló, amely keletkezése idején olyan botrányt kavart, hogy – a téeszelnök szavaival – még “az épülő kommunista világrendet” is veszélyeztette. Klein Ede kelmeárust 1948-ban vádolták meg azzal Sáraságban, hogy – az ostoba néphit szerint – a zsinagóga felépítése érdekében rituálisan megölt egy leányt. Az ő emlékének tisztára mosása, “a babonáktól terhes hiedelemvilág” felkutatása volt annak a négy fiatalnak a célja, akik 1981-ben megalakították a Klein Ede Egyletet. Az egylet egykori elnöke visszaemlékszik a hét évvel ezelőtt kezdődött történetre, a különleges és titokzatos eseményekre, olyan árnyékokra, amelyeket csak a helybeliek látnak, olyan bűnökre, amelyeket még el sem követtek, s elsősorban a Klein-naplóra, amit mindenki másként értelmez, “a falusiak többsége azonban úgy véli, hogy saját haláluk időpontját jósolta meg benne – nem tudni ki.”… A József Attila-díjas szerző regénye immár harmadik kiadásban jelenik meg.
