A negyedik esztendő (dedikált)

Pomogáts ​Béla, a neves irodalomtörténész, irodalomszervező tanulmánykötetének tizenhat írása az elmúlt négy év politikai, szellemi folyamatait értékeli, s annak az útnak vagy tévútnak ismeretében, amit a rendszerváltozás óta megtettünk, azokat a válaszutakat elemzi, amelyek a következő években nyílhatnak Magyarország, a magyarság előtt. A népi írok legjobb hagyományainak nyomán vizsgálja a kialakult, eldurvult politikai helyzetet, a kultúra, a tudomány és az egyházak előtt álló feladatokat, a határainkon túl élő magyarsággal való kapcsolattartás, a sorsukért vállalt felelősség lehetőségeit és gondjait. A kötetzáró tizenhetedik írás személyes jellegű: azt próbálja megvilágítani, mit keres egy irodalomtörténész a politika peremvidékén. A számvetés együtt jár a kritikával: a bírálatnak mindazonáltal az a bizalom ad távlatot, amellyel Pomogáts Béla az ország, a nemzet sorsát figyeli. Meggyőződése szerint Magyarországnak korszerű európai országgá kell válnia, amely ugyanakkor megőrzi, sőt kiteljesíti hagyományos történelmi identitását és kulturális karakterét. Mindez megköveteli, hogy egyszerre és együttesen érvényesüljenek a szabadság és a nemzeti önazonosság értékei, a liberalizmus és a szolidaritás elvei.