Az Ember és embertárs című könyvében Barth a személyközi kapcsolat metafizikai egységét próbálja – 20. századi érvénnyel – rekonstruálni. Számára e viszony mintaértéke és eredendő forrása az Isten-ember-kapcsolat; és ebbéli meggyőződésével nem áll egyedül. Barthhoz hasonló következtetésekre jut a hasszid hagyományokból kiinduló és szintén a mindennapi interperszonális kapcsolatok természetét értékelő és lehetőségeit latolgató Martin Buber is.
