“- Gyönyörű szép vagy Judit, még a szokottnál is szebb, és ki tud neked ellenállni?
– Köszönöm elismerésedet. Jólesik, és megelégedésemre szolgál. Hiszen épp ezt akartam tudni járatos és hozzáértő férfiútól, hogy elegendő-e a női varázsom.
– Mihez?
– Tervem végrehajtásához.
– Nem ismerem terveidet – dadogja meglepetten Achior. – Miféle tervek lehetnek azok, amelyekhez női varázs szükséges? Nem tudom, de ünnepélyesen kijelentem, hogy szívesen veszek részt terveid végrehajtásában, és ha pompás ruházatod felöltésében nem is segédkezhettem, a levetésében annál szívesebben állok rendelkezésedre.
– Szemérmetlen a beszéded, és sérti tervemet, mely a mi Urunk, az Örökkévaló dolgaival kapcsolatos…”
Majd Judit elindul szolgálólányával a körülzárt város kapuin túlra, hogy az „Örökkévaló dolgaival kapcsolatos” magasztos terveit megvalósítsa. Az akció részben sikerül. Legalábbis a Holofernes hadaitól fenyegetett Bethulia megmenekül…. Asszonyi erénye is makulátlan marad. Judit is így akarta…?
