Farkas Péter kisregénye az ember által átélhető testi és lelki szenvedés legmélyebb bugyraiba vezeti az olvasót. A három hosszabb fejezetre tagolódó alkotás legfőbb kérdése: meddig ember az ember? Az éhezés, a nihil, az őrület, a számkivetettség hogyan zárhat be valakit egy mások által megközelíthetetlen burokba, s ugyanakkor hogyan segít mégis abban, hogy túlnőjön a világon, melytől el van szigetelve. Farkas Péter húsbavágó prózáját olvasva megrendülve szembesülünk az emberi magány nem hétköznapi formáival.
