“- A nevem Cornelius herceg – mondta és tisztelettudóan meghajolt. Hüvelyk Panna alig hitt a szemének. Egy eleven tündér! Annyira megijedt, hogy gyorsan bemászott egy teáskannába. De kíváncsisága felülkerekedett ijedtségén és hamarosan előbújt. Cornelius elhívta őt egy repülésre Bezzeg nevű dongója hátán és ők csak repültek, repültek a mezők fölött, át az erdőn.”
