Az esszé kihívó műfaj. Egy ember fogja magát és nyilvánosan gondolkodik, mintha nyilvánosan megvacsorázna. Szemérmetlenség! Hogy veszi magának a bátorságot? A nyilvános gondolkodásnak nincs szabálya, csak éppen nem lehet unalmas. A kötéltáncosnak meg van engedve bármiféle mozdulatot tenni – odafönt. Mutasd az észjárásodat. Az elme kilovagol a várból, szabad portyára indul. Az esszéírót sem a narráció, sem a tudományos okfejtés nem kötelezi semmire. Állásait legföljebb megjeleníti, de nem kell bizonyítania. Szabad és nyaktörő monológra hatalmazza fel önmagát. Egyik mondata még itt van a földön, a másik felszáll, aztán valahol ismét le. A gondolkodás esztétikai művelet.
Konrád György
