A Nobel-díjas angol író nálunk is jól ismert regényei – a Legyek ura, Az utódok, a Ripacs Martin, A torony, a Beavatás – rendszerint végletes helyzetekben jelenítik meg az értelem és az ösztön, a vakvéletlen és a szabad akarat, a gonoszságra való eredendő hajlam és a jóság erőinek küzdelmét. A szereplők jelleme, gondolatvilága, ösztönélete ugyancsak szélsőséges. Goding mégsem példázatokat ír. “Igazán kitüntetve érezném magam – mondja erről -, ha valaki a példázat szót a mítosz szóval helyettesítené… Ugyanis érzésem szerint a példázat valamiféle kitalált dolog, a felszínen mozog, míg a mítosz a dolgok gyökeréből sarjad, abban az ősi értelemben, hogy a mítosz kulcs a létezéshez, az élet teljes jelentéséhez, a tapasztalat összességéhez.”A Látható sötétség ilyen értelemben nagy mű. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékletesen maiak és érzékelhetően egyetemesek – ettől ismerősek annyira. Matty, a háborús londoni bombázás tüzéből kivetett kisfiú, aki a szeretetet és… Tovább
