A költő nem keresi verse tárgyát, hanem találja. Kórházfolyosón is ráakadhat a kérdésre, amire válaszolni próbál. Már a boldogtalan Imre Farkas sorsában is felötlött bennem, hogy a hiányból, a rendellenesből miként lesz pozitívum. Így következtethet a csillagász a csillag helyéből az egyszer létezett csillagra. Egyszerre szembesülünk az ős-anyagtalannal,amiből vétettünk, s amivé leszünk. Ez talán az anyag üdvözülése.
Gulácsy álomvilága, s Hölderliné. Egy világ, amiben minden lehetséges, érett körték repülnek a levegőben, és sosem-volt kisasszonyok tipegnek az aszfalton.
Azért vannak, mivel nincsenek.
Ebbe a világba volt módom belebámulni, riadtan és kíváncsian, s a semmi valóságából pár foszlányt áthozni a reális nagyon is vaskos kövei közé.
