Szabó Éva Szög és kereszt című, 1994-ben megjelent kötetének hátlapján olvasható a költő vallomása. Nincs illúzióm: nem született költő, sem életmű ezzel a kötettel. Csupán néhány kerekre sikeredett pillanatot gyűjtöttem össze, amelyben megfészkelt a vers. Fölösleges azon tűnődni, én ijedtem-e meg, amikor érezni kezdtem a szárnyaimat a vállamon, vagy mások nem voltak kíváncsiak arra, mit rejtegetek a kabátom alatt. Mint ahogy az is mindegy ma már: a szél volt-e túl erős, vagy az én szárnyam erőtlen. Kaptam valamit anyámtól és apámtól, hódmezővásárhelyi gyerekkoromból: szóba álltak velem a világ dolgai. Ez már csak képben volt kimondható. A kereszt sem golgotai, de a szög fáj. A vers volt a kegyelem…
