Egy árva leány története

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 184

Részlet a könyvből:
Éljen! Éljen! Nelli, Nelli, ébredj hát fel! Neeellli! – Tamássyné megrázta a nővére vállát, hogy felkeltse őt álmából s mikor végre a fiatal leány felült a díványon és ijedten rátekintett, hangos nevetésre fakadt.
– Hogy nézesz rám! – mondta.
– Na, mi bajod? – kérdezte az, nem éppen előzékenyen. – Remélem, valami nagyon fontos dolog történt, mert máskülönben nem bírnám magamnak megmagyarázni szokatlanul lármás vidámságodat!
– Lármás vidámságomat! – ismételte a másik. – Így nevezed azt a szeretetreméltóságot, amelylyel egyszeriben hozzád siettem, hogy veled a jó hírt közöljem? Büntetésből most már hallgatni fogok, – ebédig.
– Bánom is én, – mormogta Nelli s hogy nővére nem éppen szeliden tette be maga után az ajtót, megrántotta a vállát.
Lányi Nelli árva leány volt: anyja édes atyja ellenzése dacára ment férjhez és éppen semmi segítséget nem kapott hazulról. Az öreg Péterffy egy kihaló félben levő büszke főúri család sarja volt s nem tudott megbocsátani gyermekének. Attól a perctől kezdve, hogy titokban elhagyta az atyai házat, többé sohasem látta. Még a halálos ágyán sem békült ki vele, pedig Lányi Márta megírta neki, hogy már kevés ideje van élni s hogy nem bír meghalni az ő bocsánata nélkül. Hiába, semmi sem lágyította meg szívét. Így tudta ezt róla mindenki.