Loyolai Szent Ignác – rendtársainak ismételt unszolására – három évvel halála előtt, már súlyosan betegen, elmesélte fiatal korának, hivatáskeresésének történetét. Goncalves de Cámara – akit erre Ignác kiválasztott – Így emlékezik vissza az eseményre: “Szeptemberben (…) magához hívatott atyánk, és mesélni kezdte egész életét, beleértve fiatalkori kalandjait is, méghozzá mindent tisztán, világosan és egész részletesen.” A krónikás hozzáteszi: minden igyekezetével törekedett arra, hogy a mondottakat pontosan adja vissza: “Igyekeztem, hogy csak olyan szavakat írjak le, amelyeket atyánktól hallottam.”Így keletkezett ez a páratlan mű, amelyből nemcsak egy szent útkeresést, hanem az egyik legismertebb szerzetesrend keletkezését is megismerhetjük.
