Menyhért próféciája után néma csendben költötték el az egyszerű vacsorát. A kenyeret és vizet – boruk nem lévén – József áldotta meg. Eközben mindannyian egyazon Istenhez, a mennybéli Fényességhez, az atyák Örökkévaló Atyjához fordultak a gyermek – és az egész emberiség – jövőjét kémlelő elméjük megvilágosodásáért: mindegyikük a saját szavaival szólította meg Őt.
