Dobsirató

• Példány állapota: jó

Ebben ​az antológiában sírnak a dobok, peregnek a dobok, ujjonganak a dobok. Nigéria – Nyugat-Afrika s alighanem az egész afrikai kontinens irodalmi szempontból is legfontosabb országa, mely nyelvek szerint több mint kétszáz törzsre tagolódik – összesereglő költőinek közös ritmusélménye a dobszó. Zenei, erotikus és kommunikációs élmény. Kultikus erejétől az intellektuális költők sem könnyen szabadulnak. Azok az amerikai néger költők, akik forrásaikat Afrikában kutatják, szívesen idézik Duke Ellingtont: „A dob teste – asszony.”
A dobok ritmusa mindenki számára érthetően hirdeti a születést, a halált és a szerelmet. Pergő dobszó hívja a földek művelőit, vadászatra az erdők és szavannák urait, harcba szólítja a hősöket. A dobok pergése jelenti be az örömünnepeket, pergő dobok hangja hívja táncba a vidulókat.
A Dobsirató sok verse és a kötet címe is a látnok-költőt, a testvérgyilkos háborúban elpusztult Christopher Okigbót idézi, akinek alakja szimbólummá nőtt, a jövő költőnemzedékének példaképeként és ihletőjeként.

• Szerző: Karig Sára (szerk.) · Gergely Ágnes (szerk.)
• Állapot: jó