1996-ban jelent meg Esterházy Péter legutóbbi esszékötete, az Egy kék haris.Ez az új kötet az azóta írott újságcikkekből, tanulmányokból, alkalmi szövegekből állt össze, hogy 1 könyvként maga is alkalmat teremtsen: kerüljenek egymás mellé azok az írások, amelyek másképp, de ugyanazt az életetet írják és írják le, mint a szerző regényei. Hogy a témák, a szólamok folytassanak üdvös párbeszédet egymással, erősödjenek meg, egészítség ki egymást, vagy szoruljanak háttérbe, ha úgy alakul. Izgalmas és szórakoztató játék – ez derül ki ebből a könyvből is.”Ha ez fordítás volna, könnyen lehet, az állna itt, hogy főrészt élet és irodalom atkötet anyaga, de ez fordítói hiba volna, trehány féreértés” – írja Esterházy az előszóban. Nagyon igaza van. és mégis (hiszen ez nem fordítás, csak egy kiadói ajánlás) kimondhatjuk: “élet és irodalom a kötet anyaga”. Meg az öröm, ahogy az életben örülni lehet az irodalomnak.