Egy parmai kiadó 1969-ben kötetbe gyűjtve kívánta megjelentetni Bonifacio Bembo pompás kártyalapminiatúráit, a XV. Századi, híres bergamói tarot-kártya képeit.Kísérőszöveg írására Italo Calvinót kérték fel. Nem számoltak azzal, hogy egy nagy író tolla nyomán a képek válnak majd a szöveg kísérőivé. Calvino a tarot-képekből a jelelmélet, a képregény és a keresztrejtvény szabályai szerint egy sokszorosan összefüggő alakzatot formált. Olyan alakzatot, amelyből különféle útvonalak végigjárásával különféle történetek kerekednek ki. S mivel a kártyalapok – azaz a képi jelek – más és más sorrendbe állítva mindig új jelentést vehetnek fel, a kártyacsomag véges számú lapjában végtelen számú történet rejlik. Jelesül az egész világirodalom, annak minden eddigi és ezutáni alkotása… A “kísérőszöveg”, Az egymást keresztező sorsok kastélya tehát nem más, mint e képregények megfejtése, az egyetlen kötetbe sűrített világirodalom.
