Sziszifuszi ​munkák

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Magyar Napló
• Kiadás éve: 2022
• ISBN: 9789635410958
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 328

„Anno ​Domini 1864. – Ebben az esztendőben, a lengyelek utolsó elbukott szabadságharca évében, a Szentkereszt vajdasághoz tartozó Strawczynban születik meg a lengyel irodalom egyik legjelentősebb írója, Stefan Zeromski, a januári felkelés utószülötte. Ekkor már közel száz éve, hogy az ország szétszabdalását követő első fegyveres ellenállást, az 1794-es Kosciuszko-felkelést a cári hadak leverték. A Kongresszusi Királyság, ez a napóleoni háborúk után az Orosz Birodalom részeként kreált országrész a maradék látszat-függetlenségét is elveszíti az 1830-as novemberi felkelés után. 1869-ben bezárják a lengyel tannyelvű Varsói Főiskolát. Az egykori lengyel állam az 1870-es évektől már csak úgy szerepel a hivatalos iratokon: ????????????? ???? (Priviszlinszkij kraj), vagyis: a Visztula menti terület.

Ebben a korban kezdi az elemi iskolát Stefan Zeromski, a későbbi írófejedelem, a varsói királyi vár majdani lakója. A Sziszifuszi munkák szerzője ekképp idézi fel elemista élményeit a regény első, még Maurycy Zych álnéven jegyzett kiadásában:
– Tudsz olvasni?
– Tudok.
– De nyilván lengyelül… Pa ruszki umjejes csitaty?
– Ezt nem értem…
– „V sapke zolota lihoto sztarüj ruszkij velikan pogyal k-szibjá druhava…” Így kell olvasni! Értetted?

A „helyi nyelvnek” minősített lengyel használatát a gimnázium területén szigorúan büntették. Ma is élnek még köztünk, akiknek nagyszülei napokig szégyentáblával a nyakukban jártak a kihágás miatt.

Az ifjú Zeromski kezdetben csak a családi tűzhelynél hallott legendákból vagy a favágók tábortüzénél, erdei visszhangok között elhangzott foszlányokból ismerhette a Szent Kereszt-hegység erdeiben lezajlott végső küzdelmeket. Magyarul is megjelent regényének, a Hű folyónak is ezt az alcímet adja: Családi rege. Mert az iskolában egészen más történelmet tanítottak.

Végleg odalett volna az ország? Valóra váltak volna Kosciuszkónak a maciejowicei harctéren soha el nem hangzott szavai: „Finis Poloniae!”? Miért állítja mégis regénye címében a szerző a birodalom perifériáján ügyködő ruszifikátor tanerők munkájáról, hogy sziszifuszi?”