Ez a csaknem négy évtizedes könyv háromszoros értelemben is alapmű. Egyrészt azért, mert az első modern leírása az iszlám kultúra fénykorának, másrészt azért, mert kulcsszerepet játszott a második világháború után, az úgynevezett „arab kérdés” kiéleződésének alakításában, harmadsorban Mazahéri műve lenyűgöző vallás-, nemzet-, világrész- és korközi példázat az emberi civilizáció sokféleségeken túli egységéről.
