Schein Gábor

Üveghal

Készleten

Példány állapota: jó

Az Üvegfal verseiben mintha egy, a gyermekkor és a történelem szakadásait, romjait őrző holt szöveg épülne föl újra, méghozzá a nyelv, az írás legapróbb eleméből: a betűből. (“Egy este visszatértek az elveszett betűk/a gát mögötti házba”.) A korántsem szakrális, sőt meglehetősen profán környezetbe (galambtetemek, erős macskaszag) visszatérő betűk veszik át a cselekvést, megteremtődik egy új, titokzatos világ. Az „S” vízisikló képében jelenik meg, s „mivel a siklótól mindenki iszonyodott”, elpusztítják a betűt: „akkoriban így tanultak olvasni az emberek” – az építés és a rombolás, a tanulás és a felejtés kettős mozgása mégis kettős lénnyé, „üveghallá” változtatja az olvasás, az írás jeleit.

Szerző: Schein Gábor
Darab: 1
Állapot: jó