Simon Róbert (szerk.)

Perzsa ​költők antológiája

1990Ft Szállítási költség info shipping cost

Tartalomjegyzék

Az 1968-as Európa-kiadás tartalma:
Előszó (Simon Róbert)
KLASSZIKUS KÖLTŐK
Rúdaki: A jó fogak vakító fénye… (Demény Ottó)
Áldozatul vettetik… (Tótfalusi István)
Édes barátom… (Tótfalusi István)
Éjszeműddel… (Tótfalusi István)
Meghalának… (Tótfalusi István)
Életed hosszú vagy rövid… (Tótfalusi István)
Múliján csermelynek… (Tótfalusi István)
Rubá’ík (Tótfalusi István)
Dali tatárka… (Tótfalusi István)
Fürtöm befestem… (Tótfalusi István)
Sahíd-e Balkhí: Versek (Demény Ottó)
Abú Sakúr: Áfarin-náme (Részlet) (Demény Ottó)
Ránéztem az orcádra… (Demény Ottó)
Rubá’í (Demény Ottó)
Rabí’a: Szerelmemet gyanúsítod… (Brodszky Erzsébet)
Megkötöttem magam ismét… (Brodszky Erzsébet)
Hő fohászom… (Brodszky Erzsébet)
Daqíqí: Világ! csalfa kép vagy te… (Tótfalusi István)
Te bálványom… (Tótfalusi István)
Királyságra szert tenni… (Tótfalusi István)
Te fürtjeid… (Tótfalusi István)
Bár az éjjel… (Tótfalusi István)
Mondják: türelmes légy… (Tótfalusi István)
Sokáig megmaradtam… (Tótfalusi István)
Kiszá’í: Követte negyvenegy új év… (Hegyi György)
Négysorosak (Demény Ottó)
Firdauszí: Sáhnáme (Részletek)
Feridún halála (Képes Géza)
Bézsan és Manézse (Devecseri Gábor)
Farrokhí: Mit ér, akár kikelet van… (Brodszky Erzsébet)
Zöldelő-kék bársonyában… (Részlet) (Brodszky Erzsébet)
Mily varázslat… (Brodszky Erzsébet)
Lám, mivé lettem… (Brodszky Erzsébet)
Sötét felhő a kék tenger felől… (Weöres Sándor)
Sorra néztem… (Weöres Sándor)
Onszorí: Egy bölcs mesélte… (Brodszky Erzsébet)
Csodálod-é, hogy a hitvány… (Brodszky Erzsébet)
Manúcsehrí: Te sátras, jöjj… (Devecseri Gábor)
Bábá Kúhi: A várt, az üdvözítő nap… (Hegyi György)
Rám talált… (Hegyi György)
Minap ébredve, a cellámból… (Demény Ottó)
Abú Sza’íd: Rubá’ík (Szerdahelyi István)
Bábá Táhir: Rubá’ík (Képes Géza)
Gorgání: Vísz és Rámín (Részletek)
Vísz első levele (Brodszky Erzsébet)
Vísz negyedik levele (Brodszky Erzsébet)
A női sorsról (Részlet) (Brodszky Erzsébet)
Aszadí-je Túszí: A nap és az éj vetélkedése… (Tótfalusi István)
Gersászp-náme (Részlet)
Gersászp csatája (Tótfalusi István)
Nászer-e Khoszrou: Világ-fánkon gyümölcs… (Részlet) (Tótfalusi István)
Egy szép nap a szirtről… (Tótfalusi István)
Mondják, hogy egy platán tövén… (Tótfalusi István)
Rousáná’í-náme (Részletek)
E börtönben… (Tótfalusi István)
Sosem lelsz itt e földön… (Tótfalusi István)
Magasztalnunk a hitványt… (Tótfalusi István)
Qatrán: A tavasz leírása (Brodszky Erzsébet)
A télről (Brodszky Erzsébet)
A tebrízi földrengés (Részlet) (Demény Ottó)
Ezernyi a domb (Demény Ottó)
Borhání: A kocsmában iszom… (Demény Ottó)
Omar Khajjám: Rubá’ík (Képes Géza)
Masz’úd-e Szá’d-e Szalmán: Mint a nyíl s kard… (Demény Ottó)
Náj vára börtönében… (Demény Ottó)
Ember vagyok… (Demény Ottó)
Hogy kínozhat meg így… (Demény Ottó)
Tűrted korod vad hevességét… (Demény Ottó)
Legyen fontosabb az írás… (Demény Ottó)
Ablakocskám… (Demény Ottó)
Elszállt ím ötvenhét év… (Demény Ottó)
Fürtjeim közt… (Demény Ottó)
A kedvesem, szomorítóm… (Brodszky Erzsébet)
Hegyfok… (Brodszky Erzsébet)
Anvarí: Mit tesz az, hogy szeretsz? (Devecseri Gábor)
Csak nézd, ki gyötri szívemet… (Devecseri Gábor)
Megláttam őt (Devecseri Gábor)
Mondta egy fénylő-eszűnek… (Devecseri Gábor)
Utazz! (Devecseri Gábor)
Ember kegyének… (Devecseri Gábor)
Mondsz-e ghazalt… (Devecseri Gábor)
Éj volt… (Devecseri Gábor)
Arcod sugarán… (Devecseri Gábor)
Kháqání: Olvasóval bandukoltam… (Demény Ottó)
Gyógyulást vársz? (Demény Ottó)
Amióta a világ áll… (Demény Ottó)
Meg nem alázkodom… (Brodszky Erzsébet)
Orcád ha elvész… (Demény Ottó)
Két négysoros (Demény Ottó)
Nizámí: Khoszrou és Sírín (Részletek)
A szerelemről (Brodszky Erzsébet)
Khoszrou és Ferhád vetélkedője (Brodszky Erzsébet)
Nekíszá ghazalt mond Sírín nevében (Brodszky Erzsébet)
Leilá és Madzsnún (Részletek)
Igazságtalanságot ne viselj el! (Brodszky Erzsébet)
A pádisáhok szolgálatát hagyd el! (Brodszky Erzsébet)
Serényen szolgáld az embereket! (Brodszky Erzsébet)
Madzsnún Leilá látására megy (Brodszky Erzsébet)
Az ősz érkezése és Leilá halála (Hegyi György)
Haft peikar (Részlet)
Bisr szerelmének története (Képes Géza)
Szená’í: Hogyha véled: nélküled nincs vigaszom… (Demény Ottó)
Megszűnt a hű erény… (Részlet) (Demény Ottó)
Óh, jaj, segíts… (Demény Ottó)
Rubá’ík (Demény Ottó)
Hadíqat al-haqíqat (Részletek)
Rég olvastam, miként esett Bagdadban… (Demény Ottó)
Egy mesém van, mesére emlékezem… (Demény Ottó)
Ghúr vidékén egy város állt valaha… (Demény Ottó)
Egy bolond nyáj, potyogtat rossz rímeket… (Demény Ottó)
Feríd Ed-dín Attár: Elveszítém önmagam… (Weöres Sándor)
Muzulmánok… (Brodszky Erzsébet)
Két rubá’í (Weöres Sándor)
Mantiq at-Tair (Részletek)
Ékes és szép várat emelt egy király… (Demény Ottó)
Végtusáját vívta Boqrát… (Demény Ottó)
Útnak indult Mahmud… (Brodszky Erzsébet)
Dzselál Ed-dín Rúmi: De mit valljak, muzulmánok… (Weöres Sándor)
Az életből csakis téged kívánlak… (Weöres Sándor)
Születtem azon nap… (Weöres Sándor)
Csoda perc volt… (Weöres Sándor)
Olyan szép ő… (Weöres Sándor)
Lám, Szená’í, szóltak… (Brodszky Erzsébet)
Szerelem: az ég felé repülni… (Weöres Sándor)
Fogd kegyének ruhafodrát… (Weöres Sándor)
Festő vagyok én… (Brodszky Erzsébet)
Csillagot küldtem tehozzád… (Brodszky Erzsébet)
Meszneví-je ma’naví (Részletek)
A nyelvész és a hajós története (Demény Ottó)
A süket látogatása beteg szomszédjánál (Demény Ottó)
Hogyan választotta el a kertész a szúfit, a jogtudóst és a próféta leszármazottját? (Demény Ottó)
Moszleho’d-dín Sza’dí: Gulisztán (Részletek)
Intelmek (Képes Géza)
A sár és a rózsa (Képes Géza)
Az ember csak egy test… (Képes Géza)
Búsztán (Részletek)
A kegyes házigazda (Képes Géza)
A rágalmazó bére (Képes Géza)
Ábrahám és a tűzimádó (Képes Géza)
Ghazalok
Elhagyottan (Képes Géza)
Méz és fulánk (Képes Géza)
Hallgat a szív (Képes Géza)
Romból ha kilép… (Képes Géza)
Hova forduljon a szolga… (Képes Géza)
Az arcod elragadott… (Képes Géza)
Rubá’ík (Képes Géza)
Qit’a-k (Képes Géza)
Auhadí Marághí: A lebujból kunyoráld vissza… (Hegyi György)
Tavasz hogyha zsendül… (Hegyi György)
Sírsz, lám, születéskor… (Hegyi György)
Samszo’d-dín Háfiz: Pohárnok, hozd a telt kancsót… (Képes Géza)
A jámbor életű hol van… (Képes Géza)
Ha sírázi török szépem… (Képes Géza)
Tegnap este a mecsetből… (Képes Géza)
Hadd gyújtsa fel… (Képes Géza)
Szebb az arcod, mint a szépség holdja… (Képes Géza)
Kinyílt a vérszínű rózsa… (Képes Géza)
No, jöjj… (Képes Géza)
Friss rózsa a mellen… (Képes Géza)
A kocsma szöglete szentély… (Képes Géza)
Te könnyű szél, iramodjál… (Képes Géza)
Ha az arcodra tekint… (Képes Géza)
Szép arcú török kedvesem… (Képes Géza)
Hogyha éjszín fürtjeid… (Képes Géza)
Nem is ízleltem… (Képes Géza)
Titokban inni a bort… (Képes Géza)
Szépen együtt éltetek rég… (Képes Géza)
Rég volt… (Képes Géza)
Hogy egy percet szomorkodjál… (Képes Géza)
Mihelyt nyomába szegődöm… (Képes Géza)
Be szép a kedvesem… (Képes Géza)
A szufik pénze… (Képes Géza)
Ha rózsák nyílnak… (Képes Géza)
Csupa moszkusz-szag a szellő… (Képes Géza)
Senkiben sincs már barátság (Képes Géza)
Ima közben eszem ott járt… (Képes Géza)
Berepült angyali kar… (Képes Géza)
A tiszta bor meg a szép száqi… (Képes Géza)
Társaságban emlegettük… (Képes Géza)
Muzulmánok! (Képes Géza)
Mint a táblán… (Képes Géza)
Ha egy almát a te fádról leszakítnék… (Képes Géza)
Hogy vágyam teljesüljön… (Képes Géza)
Ha madárkám… (Képes Géza)
Elhagyottan mit érzek… (Képes Géza)
Ha bort iszol… (Képes Géza)
Én bizony nem az vagyok… (Képes Géza)
A boldogság tudod mi? (Képes Géza)
Hajnal dereng… (Képes Géza)
Vidám az ámbraszagú szél… (Képes Géza)
Kivirradt, s éji bortól még zavartan… (Képes Géza)
Obejd-e Zákání: Bálványom arca szinte ezer hold… (Gyárfás Endre)
Mágusokkal varázsnedűt igyunk! (Gyárfás Endre)
Mindidáig… (Gyárfás Endre)
Négysoros (Gyárfás Endre)
Az egér és a macska (Gyárfás Endre)
Abdo’r-Rahmán Dzsámí: Nem az vagyok, ki a nyelvem… (Tótfalusi István)
Mit képzel e sejk… (Tótfalusi István)
Be rémítők… (Tótfalusi István)
Hogy dallá a dalnok… (Tótfalusi István)
Ha véres poromból virág éke kelne… (Tótfalusi István)
Hagyd a bűnbánatot… (Tótfalusi István)
A szerelmem Mediánból… (Tótfalusi István)
Áldott, ki önmagunktól megment… (Tótfalusi István)
Táboromban Leiláért meddig futok? (Tótfalusi István)
Ő, előtted megállni nem tudok én… (Tótfalusi István)
Fordított serleg az égbolt… (Tótfalusi István)
Meg se vártad, míg szemünk… (Tótfalusi István)
Tilalmak háza ez itt lenn… (Tótfalusi István)
Acélpáncélba foggal rést harapni… (Tótfalusi István)
Szágerí így szólt… (Tótfalusi István)
Világi jókra tekintvén (Tótfalusi István)
Rubá’ík (Tótfalusi István)
Nem egyszerű díván (Tótfalusi István)
Mohszen-e Feiz-e Kásáni: Öltsz száz alakot pillanatonként… (Hegyi György)
Akárkiért ha rajongok-jajongok is… (Hegyi György)
Emberfia rád sosem tekinthet… (Hegyi György)
E szívbéli bánat… (Hegyi György)
MODERN KÖLTŐK
Maleko’s-So’ará’ Behár: Szabadság (Képes Géza)
Betegen (Képes Géza)
Mírzáde Esqí: Irán sorsának siratása (Képes Géza)
Mazdak törvénye (Képes Géza)
A molla rózsája (Képes Géza)
Abú’l-Qászim Láhúti: Magamról (Képes Géza)
A szabadság üzenete (Képes Géza)
Két szó (Képes Géza)
Panasz (Képes Géza)
Két rubá’í (Képes Géza)
Abbász Ferát: Két epigramma (Képes Géza)
Parvíz Nátil Khánlarí: A sas (Képes Géza)
A bálványimádó (Képes Géza)
Az elveszett dallam (Képes Géza)
Holt napok ébresztése (Képes Géza)
Szomjúság (Képes Géza)
Sza’íd Nafíszí: A hegy (Képes Géza)
Ferídún Kár: Az élet üzenete (Képes Géza)
Más (Képes Géza)
Várakozás (Képes Géza)
I’timádzáde: A kétkedő szemébe (Képes Géza)
A tenger (Képes Géza)
Autóbuszon (Képes Géza)
H. A. Száje: Jázminok (Képes Géza)
Népdalok (Demény Ottó)
Jegyzetek (Simon Róbert)

Készleten

  • Példány állapota: jó

Bár születtek jeles prózai munkák is, a perzsa irodalom legértékesebb része a költészet. Termékenyítőleg hatott a világirodalomra, és méltán lett annak szerves része. Fordítások, átköltések sora született német és francia nyelven. Goethe egy teljes versciklust írt Háfiz stílusában. Anglia Omar Khajjámot fedezte fel önmagának, aki az angol nyelvterület legolvasottabb költője lett, népszerűsége vetekedett Shakespeare-rel. Az utóbbi évtized pedig a legnagyobb misztikus költő, Dzsalád ad-dín Rúmi páratlan népszerűségét hozta el Amerikában. A magyar irodalomban a huszadik század teremtette meg a perzsa költők népszerűségét.

  • Simon Róbert (szerk.)
  • 1
  • jó

Friss könyvek a címlapról