A Magyar Pedagógiai Társaság megbízásából Fináczy Ernő és Kornis Gyula közreműködésével szerkesztette Kemény Ferenc.
A magyar pedagógiai irodalom ugyan eddig sem volt híján idevágó régibb munkáknak (Molnár Aladár, Verédy, Kőrösi-Szabó), ámde ezek vagy különleges célokat szolgáltak, vagy csonkák maradtak, kivétel nélkül pedig elavultak, úgyhogy egy új, a tudomány mai színtájának megfelelő lexikon mind sürgősebbé vált. Ez a meggyőződés bírta rá e mű szerkesztőjét arra, hogy olyan munka kiadására vállalkozzék, amely a magyar értelmiségnek, elsősorban azoknak, akik a nevelés elméletével és gyakorlatával hivatásszerűen foglalkoznak, régóta érzett hiányt pótló, megbízható segítőeszközt igyekszik nyújtani.