Génficam ​és más állatéletképek

• Példány állapota: jó

„Az ​állatorvosi ló mélyen az orvos szemébe nézett. Az nem sokáig állta a pillantását. – Mert ebbe én beledöglöm, dokikám. Ebbe a büdös nagy, nem kívánt egészségbe. Be-le-dög-löm! Megszűnik a létalapom. – Úgy érti, felfordul. – Így is mondhatjuk. Ha nem is azonnal, de záros határidőn belül. És akkor jól ráfázott az a biztosító. Mindenhol elterjed, hogy halálra gyógyíttatott engem. Óriási öngólt rúgtak. A doktor elszomorodott. Hiába, hatalmas lelki teher egy ilyen tetőtől-talpig beteg állatorvosi lovat a túlvilágra gyógyítani.” Állati történetek, melyekből kiderül: …miért van mindig baj ezekkel a fehér zebrákkal …mit eszelt ki a háromujjú lajhár, hogy koleszterinszintjét csökkentse …milyen életigazságot hagyott az utókorra egy Marx nevű ember macskája …lehet-e egy tiszavirágnak jövőképe …mi történik, ha az egérke macskává akarja operáltatni magát …hová vezet, ha egy vérszomjáról elhíresült tigris rákap a süteményekre …szerencsés-e ha egy csőd közeli utazási iroda özönvíz idején társas utat szervez …mit keres egy kelet-közép-európai galamb a Szent Márk téren… És megismerhető még a túlképzett bagoly, a filozofáló élteve, a szájhagyományt őrző brontoszaurusz, az internetfüggő guppi, a nagytermészetű polip, a rémálmoktól gyötört méhecske, az apasági vizsgálattól rettegő elefánt, a reménytelenül szerelmes óriás snaucer… Megismerhetők és ráismerhetők. Talán nem is állati történetek ezek? Gyerekként sem tartozott a leggazdagabbak százas klubjába. Élvezte viszont a szénszüneteket, szedett gyapotot, látta még focizni Puskásékat, ő maga is szép számmal rúgta a gólokat, (öngólokat…). Közben tanult, tanított, majd hírlapíró, riporter lett, később a Ludas Matyi legendás csapatának tagja. Változatos műfajokban félszáznál is több lapban publikált, a legutóbbi időkig a Nők Lapja szerkesztője volt.

• Szerző: Münz András
• Darab: 1
• Állapot: jó