Amerikától ​Óceániáig – XIX. századi magyar utazók

• Példány állapota: jó

Ha ​az utazás nem izgatta volna az emberiséget, még most is ott ülnénk a barlang előtt, a tűz körül, valahol Délkelet-Afrikában, a Turkana-tó környékén. Nyomós érvek kellettek ahhoz, hogy az ember vándorútra keljen és benépesítse a földgolyót, de nyilván nem csak a táplálékszerzés, az éghajlati változások vagy a támadások hajtották őseinket földrészről földrészre. Nem véletlen, hogy Gutenberg találmányán az egyik első kinyomtatott könyv egy úti beszámoló, Marco Polo távol-keleti utazása volt. Ez a könyv csigázta fel Kolumbusz képzeletét is, hogy nekivágjon a mesés Keletnek. Majd jöttek az írástudatlan kalandorok, a bátor felfedezők, az elszánt tudósok, a megittasult hódítók, akiknek utazásai nyomán átalakult bolygónk földrajzi, politikai és gazdasági térképe.
Még néhány évtizeddel ezelőtt is a könyvekhez folyamodtunk, ha távoli kultúrákat akartunk megismerni, vagy ki akartuk élni kalandvágyunkat. Jelky András, Széchenyi Zsigmond, Molnár Gábor úti beszámolója minden magyar kisfiú könyvespolcának féltett kincse volt. Azóta persze sokkal könnyebb utazni. Ma pár óra alatt olyan helyekre juthatunk el, ahova egy évszázada hónapokig tartott volna az út, ráadásul úti filmek tucatjait láthatjuk a legeldugottabb tájakról a televízió csatornáin.
De ennek ellenére, vagy éppen ezért, érdemes ezeket az írásokat elolvasni. Hogy lássuk a különbséget. A XIX. század utazói ugyanis nem „ellátogattak” idegen országokba, ők ott éltek. Xántus János, a budapesti Állatkert, később a Nemzeti Múzeum igazgatója az amerikai hadsereg tisztje volt, szabad idejében végezte tudományos munkáját. Gubányi Károly Ausztráliában, Haraszthy Ágoston Nicaraguában volt ültetvényes, a fél lábára béna Vámbéry dervisruhában, zarándokkaravánnal vándorolt Közép-Ázsiában, Kőrösi Csoma évekig lámakolostorokban élt, a zoológus-antropológus Bíró Lajos pedig három pápua feleséggel lakott együtt Új-Guineában. És miközben távoli kalandjaikat olvassuk, különös módon Magyarországra gondolunk. Olyan ez, mint amikor a festők munka közben hátrébb lépnek. Időnként távolabb kell mennünk, hogy közelebb kerüljünk magunkhoz. – Kepes András

Tartalomjegyzék

Amerika
Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában
Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben
Haraszthy Ágoston: Utazás Észak-Amerikában
Wass Sámuel: Kilenc év egy száműzött életéből
Rosti Pál: Úti emlékezetek Amerikából
Bánó Jenő: Bolyongásaim Amerikában
Lendl Adolf: Úti levelek két világrészből
Afrika
Magyar László: Magyar László dél-afrikai utazásai 1849-57. években
Teleki Sámuel: A Rudolf és Stefánia tavakhoz
Torday Emil: Afrikai emlékek
Jankó János: A fellah
Almásy László: Az ismeretlen Szahara
Ázsia
Reguly Antal: A vogul föld és népe
Kőrösi Csoma Sándor: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai
Orbán Balázs: Utazás Keleten
Vámbéry Ármin: A csuvasokról
Vámbéry Ármin: Közép-ázsiai utazás…
Zichy Jenő: Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása
Lóczy Lajos: A kínai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása
Gubányi Károly: Öt év Mandzsurországban
Cholnoky Jenő: A sárknyok országából
Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagaiban
Stein Aurél: Ősi ösvényeken Ázsiában
Lendl Adolf: Úti levelek két világrészből
Germanus Gyula: Allah Akbar
Baktay Ervin: Magyar utazó Indiában
Baktay Ervin: Indiai éveim
Ausztrália-Óceánia
Xántus János: Borneo szigetén 1870-ben tett utazásomról
Xántus János: Néhány hét Ceylon szigetén
Festetics Rudolf: emberevők között
Bíró Lajos: Új-guineai utazásom emlékei
Gubányi Károly: Ausztrália
Róheim Géza: A csurunga népe

• Szerző: Dornbach Mária (szerk.)
• Darab: 1
• Állapot: jó