Kísérleti ​fizika II. – Elektromosságtan és mágnesességtan

• Példány állapota: jó

Ez az egyetemi tankönyv szerves folytatása az 1970-ben negyedik kiadásban megjelent Budó: Kísérleti fizika I. című tankönyvének, és azokat az elektromosságtani és mágnességtani ismereteket tartalmazza, amelyekre az egyetemek fizika szakos tanárjelölt és fizikus hallgatói – a felsőoktatási reform kívánalmainak megfelelően – további tanulmányaik során támaszkodhatnak, és amely ismeretanyagnak felelevenítése a már működő tanárok, fizikusok és más szakemberek számára is hasznos lehet.
A terjedelem korlátozása érdekében a II. kötet is tömör fogalmazású, és apró betűs részeket tartalmazzák azt az anyagot, amely a nagyobb elmélyülésre törekvő olvasók igényeinek kielégítését szolgálja.
A tankönyv anyagának feldolgozásában a szerző minden esetben a tapasztalatból, a kísérleti eredményekből indul ki, és a jelenségek fenomenológiai tárgyalása mellett a lehetőségek keretein belül ismerteti a jelenségek anyagszerkezeti, korpuszkuláris értelmezését és a legfontosabb gyakorlati alkalmazásokat is.

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ
1. FEJEZET – V. RÉSZ. ELEKTROSZTATIKA ÉS MAGNETOSZTATIKA
A) AZ ELEKTROSZTATIKAI TÉR VÁKUUMBAN (LEVEGŐBEN)
152. §. Alapjelenségek és alapfogalmak: a kétféle elektromos töltés, vezetők és szigetelők, elektromos megosztás
153. §. Coulomb törvénye. A töltés egységei. A CGS- és az MKSA- mértékrendszerről
154. §. Az elektromos alapjelenségek korpuszkuláris értelmezéséről. A töltés megmaradásának tétele
155. §. Elektromos tér, térerősség, erővonalak. Ponttöltés elektromos tere. Gauss tétele
156. §. Dipólus elektromos tere. Az elektromos tér erőhatásai dipólusokra és töltetlen vezetőkre
157. §. Az elektromos potenciál és feszültség. Ponttöltés, dipólus és folytonos eloszlású töltés potenciálja
158. §. A töltés elhelyezkedése, a térerősség és a potenciál a vezetőkön. Vezetők elektromos térben. Vezető gömb potenciálja
159. §. Kapacitás; kondenzátorok
160. §. Elektrométerek. A feszültség, a töltés és a kapacitás mérése
161. §. Energiasűrűség és erőhatások az elektrosztatikai térben
162. §. Az elemi töltés meghatározása (Millikan kísérlete)
163. §. Elektrosztatikai gépek
B) AZ ELEKTROSZTATIKAI TÉR SZIGETELŐKBEN (DIELEKTRIKUMOKBAN). ÉRINTKEZÉSI ELEKTROMOSSÁG
164. §. A dielektromos állandó és az eltolódási vektor. A vákuum esetén érvényes összefüggések általánosítása dielektrikumokra
165. §. A szigetelők polározódása. Elektromos polarizáció és szuszceptibilitás. Erőhatások a dielektrikumokban
166. §. A molekulák polarizálhatósága és dipólusmomentuma
167. §. Ferroelektromosság, piezo- és piroelektromosság; elektrétek
168. §. Érintkezési elektromosság, Galvani- és Volta-feszültség; galvánelem
C) A MAGNETOSZTATIKAI TÉR
169. §. A magnetosztatikai tér vákuumban. (Mágneses alapjelenségek; összehasonlítás az elektrosztatikával; a mágneses térerősség és
mérése)
170. §. A magnetosztatikai tér anyagi közegekben. (Mágneses indukció, mágnesezettség, permeabilitás, szuszceptibilitás; a
magnetosztatikai tér két alaptörvénye; mágneses árnyékolás; lemágnesezés)
171. §. A Föld mágneses tere
2. FEJEZET – VI. RÉSZ. A STACIONÁRIUS ELEKTROMOS ÁRAM (EGYENÁRAM)
A) ÁRAMERŐSSÉG, FESZÜLTSÉG, ELLENÁLLÁS
172. §. Az elektromos áram fogalma; áramerősség
173. §. Ohm törvénye és az ellenállás. A fémek fajlagos ellenállásának hőmérsékletfüggése
174. §. Az áramsűrűség. Ohm törvényének mélyebb jelentése és általánosítása
175. §. Kirchhoff törvényei. Ellenállások (fogyasztók) soros és párhuzamos kapcsolása
176. §. Áramforrások belső ellenállása; áramforrások kapcsolása
177. §. Ellenállás-készülékek. Ellenállásmérés Wheatstone-híddal. A feszültség és az áramerősség mérése kompenzációval
178. §. Az áram- és feszültségmérő műszerek kapcsolása és mérési határuk kiterjesztése
B) AZ ÁRAM ÉS A HŐ
179. §. A Joule-féle hő. Az áram munkája és teljesítménye
180. §. Termoelektromos jelenségek (Seebeck-, Peltier- és Thomson-effektus)
C) A STACIONÁRIUS ÁRAM ÉS A MÁGNESES TÉR
181. §. Az áram mágneses tere. A Biot–Savart-törvény és néhány alkalmazása. Az áramerősség és a mágneses térerősség egységeirő
182. §. A gerjesztési törvény és az áramvezetők mágneses tere
183. §. A mágneses tér erőhatása áramvezetőkre. Áram vezetők közötti erőhatások
184. §. Mozgó töltések (konvekciós áramok) mágneses tere. A Lorentz-féle erő
185. §. Az áram mágneses hatásán alapuló mérőműszerek
186. §. Az elektromágnes és néhány alkalmazása
D) AZ ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN (FOLYÉKONY ELEKTROLITOKBAN)
187. §. Az elektrolízis alapjelenségei
188. §. Az elektrolízis Faraday-féle törvényei. Az ionok töltése. Coulombméterek
189. §. Az elektrolitikus disszociáció
190. §. Az elektrolitikus vezetés mechanizmusa (Ohm törvénye és a vezetőképesség; ionvándorlás; az ionok mozgékonysága és súrlódása)
191. §. Az elektrolitok vezetőképességének koncentrációfüggése. Megjegyzések a folyékony ionvezetőkre vonatkozólag
192. §. Elektrolitikus polarizáció
193. §. Galvánelemek és koncentrációs elemek; a normálpotenciálok
194. §. Akkumulátorok
195. §. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai
196. §. Elektrokinetikai jelenségek
Ε) AZ ELEKTROMOS ÁRAM GÁZOKBAN ÉS VÁKUUMBAN
197. §. Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban
198. §. Nem önálló vezetés nagy vákuumban. A szabad elektron; az elektron fajlagos töltésének és sebességének meghatározása
199. §. A vákuumban mozgó elektronok néhány alkalmazása: elektroncső (dióda), katódsugár-oszcilloszkóp, elektronoptika, elektronmikroszkóp
200. §. Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés, katódsugarak és csősugarak
201. §. Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; csúcs-, szikra- és ívkisülés
202. §. A légkör elektromos jelenségeiről
F) AZ ELEKTROMOS ÁRAM FÉMEKBEN ÉS FÉLVEZETŐKBEN
203. §. A fémes vezetés mechanizmusa; a fémek elektronelméletéről
204. §. A Hall-effektus és más galvanomágneses, illetve termomágneses jelenségek
205. §. A termikus elektronemisszió és az érintkezési feszültség
206. §. A félvezetők áramvezetése; a sávmodell
207. §. Kristálydiódák és tranzisztorok
3. FEJEZET – VII. RÉSZ. AZ IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
A) AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ
208. §. Az indukció alapjelenségei. Lenz szabálya
209. §. A Faraday-féle indukciós törvény és néhány alkalmazása (a mágneses indukció, térerősség és feszültség mérése; váltakozó áram előállítása)
210. §. Indukció mozgó és nyugvó vezetőkben. A második Maxwell-egyenlet
211. §. Kölcsönös indukció és önindukció. Az önindukció szerepe áramok be- és kikapcsolásánál
212. §. Örvényáramok. Unipoláris indukció
B) AZ ANYAGOK MÁGNESES TULAJDONSÁGAI
213. §. Az anyagok felosztása mágneses tulajdonságaik alapján. A szuszceptibilitás, ill. permeabilitás mérése
214. §. A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői. Szupravezetés és mágneses tér
215. §. A mágnesség és a molekuláris áramok. Giromágneses hatások, elektronspin, Larmor-precesszió
216. §. A dia-, a para- és a ferromágnesség értelmezéséről. Antiferromágneses anyagok és ferritek
217. §. Mágneses kör; elektromágnes
C) VÁLTAKOZÓ ÁRAMOK (KVÁZISTACIONÁRIUS ÁRAMOK)
218. §. A váltakozó áram fogalma; effektív áramerősség és feszültség
219. §. Váltakozó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia
220. §. Számítások váltakozó áramú mennyiségekkel (vektordiagram és komplex számításmód). A váltakozó áramú Wheatstone-híd
221. §. A váltakozó áram teljesítménye. Tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei
D) AZ INDUKCIÓ ÉS AZ ELEKTROMÁGNESSÉG FŐBB TECHNIKAI ALKALMAZÁSAI (ELEKTROMOS GÉPEK; ELEKTROAKUSZTIKAI ESZKÖZÖK)
222. §. Egyenáramú generátorok (dinamók) és motorok
223. §. Váltakozó áramú generátorok és motorok; a háromfázisú áram
224. §. Transzformátor. Az elektromos energia átvitele. Szikrainduktor
225. §. Áramátalakítók, egyenirányítók
226. §. Elektroakusztikai eszközök (mikrofon, telefonhallgató, hangszóró, magnetofon)
E) ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK
227. §. Szabad rezgések zárt rezgőkörben
228. §. Kényszerrezgések; rezonancia
229. §. Csatolt rezgések
230. §. Nagyfrekvenciájú rezgések előállítása régebbi módszerekkel; a rezgések néhány tulajdonsága
231. §. Az elektroncső (trióda és többrácsos csövek). Erősítés elektroncsővel és tranzisztorral
232. §. Rezgések és impulzusok előállítása elektroncsővel vagy tranzisztorral
F) ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK
233. §. Elektromágneses hullámok vezetékek mentén (dróthullámok)
234. §. Az eltolódási áram és az első Maxwell-egyenlet
235. §. A dróthullámok terjedése; telegráfegyenlet, tápvonalak
236. §. Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása
237. §. Hertz kísérletei. Az elektromos hullámok (rádióhullámok) terjedése
238. §. A drótnélküli távíró. A rádió adó- és vevőállomása
239. §. Mikrohullámok
240. §. A televízió
G) A MAXWELL-ELMÉLETRŐL ÉS A MÉRTÉKRENDSZEREKRŐL
241. §. Az elektromosságtan áttekintése a Maxwell-egyenletek alapján; az elektronelméletről
242. §. Az elektromos mértékrendszerek áttekintése
FÜGGELÉK

• Szerző: Budó Ágoston
• Darab: 1
• Állapot: jó