Erdély ​története I–III.

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Akadémiai
• Kiadás éve: 1986
• Nyelv: magyar

E kötet két évszázadot ölel fel. A 17. század az önálló fejedelemség időszaka, benne a történeti emlékezet által „Erdély aranykora”-ként számon tartott évtizedekkel. Az évszázad fő kérdései: hogyan tudja a formailag török függőségben álló ország politikai mozgásszabadságát megnövelni, miként alakul gazdasága, tud-e elegendő alapot biztosítani az immár európai rangú politika folytatásához, Bethlen Gábor és a Rákócziak meg-megújuló kísérletéhez, hogy helyreállítsák a középkori Magyar Királyság egységét.
A kötet bemutatja a fejedelemség bonyolult belviszonyait, szerteágazó bel- és külpolitikáját, az erdélyi műveltség – mindhárom nép műveltségének – fejlődését, a századvégen pedig a megváltozó nemzetközi erőviszonyok között az önálló fejedelemség bukását.
A 18. században a Habsburg-birodalomba bekebelezett Erdély formailag önálló nagyfejedelemség lett, jelentősége azonban szertefoszlott, elmaradottsága növekedett. A korszakot jellemző változások közé tartozott, hogy az egyes etnikumok közötti arányok eltolódtak, az 1784. évi Horea-lázadás során felszínre kerültek a parasztság korében kialakult társadalmi feszültségek, a felvilágosodás hatására pedig kibontakozott a román nemzeti öntudat. A kötet behatóan elemzi a korai rendi reformmozgalom pozitív kísérleteit és kudarcait is.