Fotóikonok ​2.

• Példány állapota: jó

Nem ​kétséges, a technikai képek korában élünk. Filmekből, a televízióból, videokamerák felvételeiről, a digitális médiából képek ostromolják a figyelmünket. Megkísérelnek bennünket elcsábítani, manipulálni, erotizálni. Közben természetesen informálnak is. Valóságos képáradat tör ránk, ami veszélyesen hangzik, de lényegében mindenekelőtt egy fenomenológiai problémára figyelmeztet: mit kezdünk ezzel a rengeteg képpel? Milyen alapon választunk? Egyáltalán mit veszünk még tudomásul? Másfelől, minek van rá esélye, hogy bekerüljön a kollektív képi emlékezetbe? Voltaképpen most éppen paradox helyzetben vagyunk. Míg a hagyományos analóg fotográfia eredeti területén, a hírlapi fényképészet, az amatőr fotográfia világában veszített jelentőségéből, a nyilvánosság egyre többet foglalkozik a hagyományos fényképekkel. A fotók természetszerűen megjelennek művészeti galériákban, vásárokon, aukciókon. Ezzel magától megoldódott a fotográfia művészeti helyzetéről folyó vita. A fotótörténet kulcsfontosságú képeiért hatjegyű dollárösszegeket kínálnak, de már jó ideje ugyanez a helyzet kortárs fotóművészek munkái esetében is. Egy fiatal, gyakran az új médiában tevékenykedő nemzedék felfedezte a fotográfiában azt, amit a korábbi befektetők számára a régiségek jelentettek. A fotográfia befutott, és divatosabb, mint valaha. Mint az inkább szemlélődő művészet közvetítője, új, jövőbe mutató szerepre talált…

• Szerző: Hans-Michael Koetzle
• Darab: 1
• Állapot: jó