Csevegésre nem jutott idő. Műemléktiszteletre, műélvezetre se nagyon. A távolságok meghatározása lebegett a szemem előtt. A ravennai mozaik és mi, Machiavelli erkölcsi érzéke és mi, Savonarola tébolya és mi, Malatesta Baglioni árulása és mi, Dávid kőtömbje és a mi kő- (és ember) mállasztó, kő- és emberrothasztó nukleáris technicizmusunk között. Közben csak egyvalamiben hittem: a szerelemben. Jobban, mint az emberben. Mert az ember lehetőség nélkül…? De a szerelem az ember lehetősége: csúcson, mélyponton, mindig.”
A gyönyörű kötet 40 színes művészi reprodukcióval és 29 fekete-fehér képpel igyekszik az olvasót hozzásegíteni a versek befogadásához. A címlapon Gaál Imre: Páncélosok című műve látható.
