Antimachiavelli

• Példány állapota: jó

II. ​Frigyest nem a házasság gondolata foglalkoztatta, mint I. Pált, hanem a trón várományosaként igyekezett a legfőbb uralkodói erényekkel megismerkedni. Emiatt gyakran forgatta Machiavelli A fejedelem c. művét, de – ekkor még – nem értett egyet az abban olvasottakkal, s megírta az Antimachiavelli c. művet, melyet a modern uralkodási elvek foglalatának tekintett. Ebben igen meglepő fordulatokat is olvashatunk. Példaként álljon itt egy, Mózesre vonatkozó érdekes nézőpont.
„Véleményem szerint Machiavelli meggondolatlanságot követett el, amikor Mózest egy sorba állította Romulusszal, Kürosszal, Thészeusszal. Mózesbe vagy Isten öntött lelket, vagy csak gaz csaló volt, aki úgy használta Istent, mint a költők, valóságos mennyből leszálló gépezetként [Deus ex machina-ként], ha már nem találnak más megoldást. Egyébként is Mózes elkövette azt a nagy ügyetlenséget, hogy negyven évig vezette népét a pusztában, holott ugyanezt az utat hat hét alatt is kényelmesen megtehette volna.” Ha valaki az antik világ hőseit így szemléli, akkor már nem is lepnek meg azok a módozatok, ahogy kormányozta és modernizálta országát. (Nagy Frigyes: Antimachiavelli, Kossuth K. 1991)

• Szerző: Nagy Frigyes
• Darab: 1
• Állapot: jó