Mire ez a kötet megjelenik, a szerző hetven (70) éves lesz. Ezért valamit írnia illik (sőt kell!) a fényképe alá.
Ahogy elnézem magamat a kiválasztott fotón, egyik érzésem, hogy éppen bizakodva üdvözlöm az Olvasót:
„Üdv, itt vagyok”, de legalábbis:
„Helló, éppen jövök”.
A másik érzésem, hogy a képről levágott kezemet is – ugyanúgy, mint a láthatót – felemelve tartom, és: „Megadom magam!” A fényképnek ez a része rejtett, talán nem is létezik, de elképzelni lehet… Ha elszakad a cérna.
(Mit ne mondjak?) De azt őszintén gondolom, hogy :
Üdv az Olvasónak!
