Hjúszton, baj van. Itt ülök„ csillár lóg az ikrafalon.
Öt föstőlénnyel.
Patakról tegnap megszökik az ősz.
Semmi háj útját nem állja, vékony, sportos kősz
szépenekkel suhan fesztelen Kakig.
Kősz szépen, tolja a vékony, sportos ősz a víznek,
fánmég-levélnek, hal-e?-vérnek.
Kak boldog így Patak őszétől hirtelen.
Örömében föst. Fölénnyel öt-
hatol föstményeiben, nem ijedtében szökik,
annyi bizonyos.
Fösteti öt föstőlénnyel, hogy világot lát,
pónit, mókust, marhafület. Elfutó, sáros határidőn
belül folyóba
futó, színvak patakot.
Mind több képre keni rá a fesztelen suhanást.
Mintha ősz nem tehetne őszről, öt az ötről.
Ahány ház, annyi szökés. Annyi ősz-kés, kősz-önzés.