A ​vén teknős

• Példány állapota: jó

Vászja életében most gondolt először arra, hogy mégsem ő a legjobb gyerek ezen a világon, aki megérdemli a legjobb mamát, a legjobb játékokat, a legnagyobb kényelmet. „De hát mit csináltam? – kérdezte magától bánatában. – Eladtam egy vén teknőst, ami nekem már egyáltalán nem kellett.” “Igen, ő neked nem kell – hangzott a válasz –, de te kellesz neki. A világon minden jó neked volt teremtve. És te kihez voltál jó?” „A madarakhoz, akiket etetek, és a halakhoz, akiknek a vizét cserélem.” “Igen, amíg örömöd telik bennük. Ha megunod, ugyanazt teszed majd velük, mint Máskával.” „De miért nem szabad ezt tenni?”
Vászja nem talált feleletet, a felelet azonban ott volt felindult szívében, amely először ismerte föl az egyszerű, azelőtt ismeretlen igazságot: nemcsak a világ létezik számodra, te is létezel a világnak.

• Szerző: Jurij Nagibin
• Darab: 1
• Állapot: jó