Most még a barátnőim gyerekeivel játszom „Hóc, hóc, katoná”-t, de már gondolok arra a kisgyerekre, akit én fogok szülni, és akinek a szemébe nézve majd mondhatom ezeket a dünnyögőket. Valamiféle szerelem elmélyítése lesz majd ez: szavakat és érintéseket küldünk egymásnak, játszunk egymással. Az itt összegyűjtött mondókákban, játékokban olyan gyengéd szeretet van kódolva, amely egyben a kreativitásnak is utat enged: mi magunk is kiegészíthetjük őket új szavakkal, új ritmusokkal, új érintésekkel.
