A ​fegyverek fizikája

• Példány állapota: jó

„A fegyverek fizikája” mindenkihez szól, felnőtthöz, fiatalhoz egyaránt. Korszerű, mindenkit érdeklő ás valamennyiünk létét közelről érintő tudományos ismereteket akar életközelbe hozni úgy, hogy az olvasó minden különösebb előképzettség nélkül is megértse azokat. De ne csak megértse, hanem további gondolkodásra késztesse, örömét lelje abban, hogy az élvezetes úton szerzett tudását a könyvben felvetett problémákra alkalmazni tudja.

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ
AZ ENERGIA
A TÜZELŐSZEREK ÉS A ROBBANÓ ANYAGOK MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉGE, ENERGIÁJA
Hatalmas munkát végez az égés közben felszabaduló energia
A dinamit vagy a kukoricacsutka a gazdagabb energiaforrás?
Mi a különbség a szokásos tüzelőszerek égése és a robbanóanyagok égése között?
És ha nitroglicerin helyett lőport használnánk?
A fontosabb robbanóanyagok tulajdonságai
A robbanóanyagok felosztása
A napalm és társai
AZ ATOMENERGIA
Szinte hihetetlen mennyiségű energia új forrása
A nitroglicerinnél 15 milliószor hatásosabb robbanóanyag
Bárki megfigyelheti a rettentő energiájú, parányi atomlövedékek által okozott felvillanásokat
Mekkora az atom, és miből áll?
Mi van az atommagban?
A legnehezebb atommagok természetes átalakulása
AZ ATOMENERGIA MESTERSÉGES FELSZABADÍTÁSA. A MAGHASADÁS
Atomi részecskékkel lőjük az anyagot
Hogyan jutunk neutronlövedékhez?
Az uránmag hasadása és a felszabaduló óriási energia
A kritikus tömeg
Az atombomba
Minek az árán szabadul fel az atomenergia?
AZ ATOMENERGIA FELSZABADÍTÁSÁNAK MÁSIK MÓDJA – A MAGEGYESÜLÉS
Mi ég a Napban?
Miért szabadul fel energia az atommagok egyesülésekor?
Miért kell hatalmas sebességet adni az atommagoknak, hogy egyesüljenek?
A hidrogénbomba
Ilyen olcsó az atombomba
Hatásfoknövelés – súlycsökkentés – atomtöltetű gránát
Amiről csak suttognak
ÍGY PUSZTÍT AZ ATOMROBBANÁS
A tűzgömb
Milyen formákban jelentkezik az atomrobbanáskor felszabaduló energia?
A lökéshullám
A fény- és hősugárzás pusztító hatása
Érdemes tudni
Az atombomba fényimpulzusának hatását csökkentő körülmények
Az atomrobbanás kezdeti sugárzása. A röntgenezéstől karóránkon át az atombombáig
Egy életen át kapott adag és a halálos adag
Az élettanilag még veszedelmesebb neutronsugárzás
A visszamaradó radioaktív sugárzás
Miért veszélyes a talaj radioaktív szennyeződése, és mekkora ez a sugárveszély?
EL LEHET-E PONTOSAN TALÁLNI A CÉLT? A LÖVÉS TUDOMÁNYA: A BALLISZTIKA
A LÖVEDÉK MOZGÁSA A FEGYVER CSÖVÉBEN: A BELSŐ BALLISZTIKA
Miért ott vastagabb a fegyvercső fala, ahol a lövedéket behelyezzük?
Mekkora a lövedék végsebessége? Mi halad sebesebben: a fegyverlövedék vagy a rakéta?
Mekkorát rúg a fegyver ? – Kibírjuk-e ?
A csőszájfék
A hátrasiklás nélküli (HSN) fegyver
A KÜLSŐ BALLISZTIKA
A lövedék röppályája
A bukfencező lövedék
Lövedék, amely nem forog, és mégsem bukdácsol
Milyen pontosan lehet eltalálni a célt ? – A lövedékek szórása
A RAKÉTAFEGYVER
SOK ÉRDEKESET TUDUNK MEG A RAKÉTÁRÓL
Könnyen érthető kis rakétatudomány
Hogyan lehetne még nagyobb sebességet elérni?
Lehet-e a rakéta sebessége nagyobb, mint a belőle kilövellő üzemanyag sebessége?
Fokozzuk tovább a sebességet
Még nagyobb sebesség a többfokozatú rakétával
ATOMROBBANÓFEJES ÓRIÁSRAKÉTÁK INDULÁSRA KÉSZEN. A RAKÉTÁK ÜZEMANYAGAI
A szilárd hajtóanyagú rakéta
A folyékony hajtóanyagú rakéták
“Melyiket szeressem?”
A RAKÉTÁT RÖPTÉBEN VEZETHETJÜK A CÉLBA
A vezetékes rakétairányítás
Huzal helyett rádióhullámokkal adjunk parancsot a rakétának
Televíziós adó a rakétalövedékben
A rakéta maga keresi meg a célt. Az áruló hősugár
Hogyan működik a fény-, a hősugárzás hatására elektromos áramot indító fény-, hőelem és a fotoellenállás?
Rakétával a tengeralattjárók ellen
Érdekes számítások a rakétára. Kiszámítjuk a rakéta tolóerejét
A FELDERÍTÉS ESZKÖZEI
A MESSZELÁTÓ
Hányszorosan nagyítanak a kézi messzelátók ? – A kép fényessége
Mit jelent a 6×24 vagy a 7×50?
Távolságmérés a távcsőben látható vonásbeosztás segítségével
A FELFEDEZŐ ÉS ALKOTÓ EMBER A SUGÁRZÁSOK CSODÁLATOS BIRODALMÁBAN
A gyertyaláng és a rádió-adóállomás
Koromsötét vagy mindig ragyogó a világegyetem?
Messzelátó, amellyel a sötétben is látunk
Infravörös sugarakkal a ködön, füstön át is láthatunk
Infravörösen sugároz az emberi test
Érdekes kísérlet és ami ebből következik
Fénykép és televíziós kép a tájról az éjszakában
A RADAR VAGY MÁS NÉVEN RÁDIÓLOKÁTOR
Az elektromos visszhang
Hogyan méri a radar a távolságot?
Hogyan lát a radar?
Néhány érdekes adat
A RADARKÉSZÜLÉKEK ALKALMAZÁSAI
Felderítő lokátorok
A rakéták célbairányítása lokátorokkal
Így harcolhatunk a radartevékenység ellen. Az ellenséges lokátorok elpusztítása
Az ellenséges lokátorok aktív zavarása
Egy második világháborús emlék: sztaniolcsíkok a levegőben és a földön, avagy: a lokátorok megtévesztése
Két egyszerű hangtani tapasztalat alapján megértjük a radar fejlettebb formájának működését
Radarsugárral a mozgó célt még a sötétben is észrevesszük, és sebességét is megmérhetjük
MEGVÉDHETŐ-E EGY ORSZÁG AZ ATOMROBBANÓFEJES RAKÉTÁK ELLEN?
ÁLTALÁNOS VÉDELEM HELYETT – KORLÁTOZOTT VÉDELEM
Indítják az első atomrobbanófejes ellenrakétát
Indítják a második atomrobbanófejes ellenrakétát
Ez is érdekes…
ÚJ HADSZÍNTÉR – A VILÁGŰR
ÚJ FELADATOK ELŐTT A TECHNIKA
Felderítés az űrből
Drága az űrbe juttatni a hadi vagy a tudományos eszközöket. Az űrkomp Érdemes tudni…
Ma már az űr is hadszíntérré válhat. Atombomba az űrből a Földre
Bombavetés az űrsiklóról
Hogyan lehet megsemmisíteni az űrben keringő műholdakat?
Hogyan fedezik fel a mesterséges holdakat?
Egy megdöbbentő gondolat: rádió-, televíziós adóállomások ezer kilométer magasban. A hírközlő mesterséges holdak
Ötven hírközlő hold helyett három is elegendő, ha…
Nehéz helyzetben a kapitány
Műhold a tengerészek számára
Az időjárást jelentő műholdak
ÉRDEKESSÉGEK: HONNAN VESSZÜK AZ ENERGIÁT AZ ŰRBEN ?
A napelem. Az akkumulátor
Újabb, alkalmasabb energiaforrások
Az atomenergia alkalmazása energiaforrásként. Az atomtelep
Az atomtelepben alkalmazott sugárzó anyagok
KÁPRÁZATOS BETEKINTÉS A HÍRADÁSTECHNIKA LEGÚJABB TERÜLETÉRE. A MÉZER ÉS A LÉZER
A RÁDIÓHULLÁMOK ERŐSÍTÉSÉNEK ÚJ MÓDJA
Elveszik a jel a zajban
Az atomokkal energiát vétetünk fel. A gerjesztett atomok
Meggyorsítjuk a kisugárzást! Felejthetetlen fényjelenség!
Egy gyerekkori kísérletünk az elektromágneses hullámokra is jó
Az ammóniagáz viselkedése
Az ammóniamézer felépítése
A kristálymézer
Eredmények – nehézségek
A FANTASZTIKUSREGÉNY-ÍRÓK KÉPZELETÉT IS FELÜLMÚLJA A LÉZER
Így működik a lézer
A lézer fényének tulajdonsága
A „halálsugár” és a valóság
Az energiasűrűség és a ténvleges energia
HAJTÓMŰVEK. A ROBBANÓMOTORTÓL A SUGÁRHAJTÁSIG
A HŐENERGIA MUNKÁVÁ ALAKUL ÁT
A gőzturbina
A robbanómotor (dugattyús motor)
A gázturbina (a folytonosan égő motor)
Gázturbina a légcsavaros és a sugárhajtóműves repülőgépeken
Forgódugattyús (bolygódugattyús) motor
A REPÜLÉS
SOK HASZNOS ISMERET
Bizonyára felkelti érdeklődésünket
A repülés elve
Meddig fokozhatjuk a repülőgépek sebességét? Megdöbbentő, mégis könnyű kis számítás
A LEVEGŐ ÉRDEKES VISELKEDÉSE
A hanghatár
A Mach-szám és a sebességtartományok
Ahol a repülő tárgyak mozognak. A légkör felosztása
ELÉGHET-E A NAGY SEBESSÉGGEL HALADÓ REPÜLŐGÉP? A HŐHATÁR
Az ütközéskor felmelegedő test
Ütközéskor a levegő több száz, sőt több ezer fokra melegszik
A hőhatár
Szélcsatornás kérdések – nehéz elhinni a válaszokat
REPÜLŐGÉPTÍPUSOK
A kis turistagéptől a szuperszonikus óriásgépekig
Változtatható szárnyú repülőgép. Helyből felszálló repülőgépek
Ismerkedjünk meg három helikoptertípussal
HAJÓK
A LÉGPÁRNÁS HAJÓ A VÍZRŐL A LEVEGŐBE EMELKEDIK. ÍGY KÉSZÍTHETÜNK LÉGPÁRNÁT
A légpárnás kisautótól a hatalmas légpárnás hajóig
Kilogrammja 11 forinttól – 17 000 forintig
Szárnyashajóval az expresszvonatnál is sebesebben
A tengeralattjáró
A SZÁRAZFÖLDI JÁRMÜVEK FIZIKAI PROBLÉMÁI
SEBESSÉG, HATÓTÁVOLSÁG
Kerék vagy lánctalp?
Egyéb feladatok és megoldásuk
UTÓSZÓ

• Szerző: Öveges József
• Állapot: jó