Tizenöt évvel ezelőtt, magányosan és szegényen Párizsban éltem, több, azóta diadalmasan megszűnt budapesti napi- és hetiujság levelezője gyanánt. Ebben a minőségemben fedeztem föl azt a hihetetlennek tetsző földrajzi csodát, hogy Párizs sokkal messzebb van Budapesttől, mint Budapest Párizstól. Párizsból küldött cikkeim negyednap pontosan megjelentek a budapesti ujságokban, de az értük járó pénzre rendesen hetekig-hónapokig kellett várnom. Ennek köszönhetem, hogy abban az időben sok keserűségen mentem keresztül, sokat koplaltam, és fáztam, rossz cipőben és elnyűtt ruhában jártam és szakált növesztettem, mert a borbély drága volt.
