Arany János munkái VI. – Prózai dolgozatok

• Példány állapota: jó

Sokáig haboztam, Tekintetes Akadémia, mi tárgyat válaszszak elmélkedésem alapjául ez ünnepélyes órára, midőn tisztelet, hála és szégyenkező önvád érzelmeivel fogok először helyet e tudományos gyülekezetben. Mert ha szíves üdvözléssel körüljáratom szememet tagtársaim koszorúján, úgy találom, hogy a legnagyobb rész, – sőt, alig egy-kettő kivételével, valamennyi – a szoros értelemben vett tudomány mívelése által jutott eme díszes érdempolczra, hová engem csupán azon jóhiszemű törekvésért, melyet a gyakorló költészet terén mutattam, hívott meg a Tekintetes Akadémia kegyessége. Nem ok nélkül tartanom kelle azért, hogy a rendes foglalkozásom köréből választandó tárgy, akármi lenne is, aligha birand a tudomány érdekével; s tájékozásom, a helyett, hogy új eredmények fölleplezése által a figyelmet ingerlené, sokszor és, lehet, jobban megvitatott dolgokat ismételve, csak fárasztani, csak időt rablani fog. Azonban megállapodásom elősegíté a gondolat, hogy itt elhangzó szavaim talán útat lelnek e terem falai közül egy kevesebb igényű hallgatósághoz; fejtegetésem például, ösztönül szolgálhat ifjabb pályatársaimnak – értve a költészet gyakorlóit – efféle studiumra: s így, a nélkül, hogy tanítni láttassam, a kik tudnak, kísérletem eszmeébresztő hatással lehet azokra, kik tanúlni akarnak…

• Szerző: Arany János
• Darab: 1
• Állapot: jó