“A szerelem játék, de életre-halálra szól. Hasonlítható a tűzvészhez, mégsem csak elszenvedi az ember, inkább átéli. Nem elveszni, hanem megnőni igyekszik benne… Az emberiségnek vannak a szerelemmel és a családdal kapcsolatos tapasztalatai. Ezeket át akarja adni a fiataloknak, hogy eligazodjanak saját érzéseikben, ne maradjanak magukra akkor, amikor életüknek egyik legnagyobb vihara rájuk szakad. Egyetlen igazi szerelem sem „ismétlés”, mindegyik egyetlen a maga nevében. Mégsem viselkedhetik úgy két szerelmes, mintha ezen a földön először velük esnék meg az, amit ők maguk először élnek át.”
Beöthy Molnár András (szerk.) · Bukovszky Antal (szerk.)
