Egy több, mint százéves, ritka könyvet tart kezében az olvasó. Az 1881-es könyvből a bukovinai székelyek és a moldvai csángók életéről és megpróbáltatásairól kapunk hű látleletet. Ahogy a csángók esetében azt is láthatjuk, hogy elnyomatásuk szinte egyidős a moldvai, akkoriban a magyarsághoz tartozó, ma románnak nevezett állam megalakulásával, amely terület addig egykori magyar szállásterületnek (Etelköz) számított, igen jelentős magyar népességgel, ezer szállal kötődve a Kárpát-medence magyarságához. Egy hétszáz éve magára hagyott népről van szó, amely mindenekelőtt a mi nemtörődömségünk áldozata.
