A ​szépség ókori elmélete

• Példány állapota: jó

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz 9
Előszó az első kiadáshoz 13
Bevezetés 19
Azonos-e a szép területe a művészetével?
A feladat
A művészet aktualitása
A művészet egzisztenciális jelentése mint az életvalóság alakítása
Magától értetődő-e a művészet?
A művészet elmélete és az esztétika
A művészet egzisztenciális jelentése és az esztéticizmus elleni reakció
A költészet mint “irodalom” vége 23
Baudelaire: a költő mint a transzcendencia tanúja
Rimbaud: a költői tevékenység áthelyezése az irodalmi műből az egzisztenciába
Lautréamont: a költészet önmegtagadása
A szürrealizmus mint anti-irodalom és anti-művészet
A jelenkor problémái mint az ókori szövegek vizsgálatának kiindulópontja
A történeti kategóriák összezavarodása. A tradíció szükségszerűsége
Újkori és jelenkori művészet 30
Az újkori művészet mint a világ felfedezése
A művészet helyének és feladatának megváltozása
A jelenkori művészet jelentésének problémája
A szép mint az ősvalóság ragyogása és hatalma. A szép ontológiai jelentése 34
A szépről és a művészetről szóló legkorábbi nézetek
Alkalmazhatóak-e esztétikai kategóriák az ókor “szép” alkotásaira?
A szép és a művészet Platón előtt felfogásához
A szép és a jó. Hésziodosz
A szép ontológiai jelentése Homérosznál
Hérakleitosz. Empedoklész
A püthagoreusok. Polükleitosz kánonja
Xenophón Szümposzionja két szöveghelyének interpretációja 46
A probléma
A szép hatalma
A szépség mint uralkodó és irányadó
A szép transzcendentális jellege
A szép erotikus jellege
A szépség nem egy individuum szubjektív alkotása, hanem ontológiai realitás
Ariadné és Dionüszosz pantominjátéka
A szép hatalma mint a történeti-emberi közösség alapja
A szöveg
A szöveg tagolása
A szépség közvetlen hatása
A szépség és hatalma – Erósz – mint az emberi képességek forrása
Művészet és művész
A szép átfogó ontológiai jelentése
A természet és az emberi művek szépsége 59
A művészet problémája Xenohónnál
A szép érzéki előfeltétele
A szépség mint a dolgok tulajdonsága
Szépség, nagyság, alak, rend
Az emberi művek szépsége
A kalokagathia problémája
A művészet mint mimészisz
Aktuális vizsgálódások 66
Az esztétikai beállítódás
A múzeum mint az esztétikai beállítódás kifejeződése
A szép ontológiai felfogása a jelenlegi művészeten belül
A művészet ítélése. Platón 74
A szép ontológiai jelentése
A művészeten túli művészet
A szépség mint határok közé lpés, külső és belső szépség
Ontológiai jelentés. Az Erószhoz való viszony
A szép és hatalma
Erósz, vágyakozás és a szépben való nemzés
A keresztény-bizantinikus művészet platonikus-ontológiai vonásai
A modern esztétikai beállítódás félreértései
Platón ősformái és Mondrian egyetemes hangsúlya
A művészet meghatározása 83
A művészet isteni eredete
A mimészisz eredeti jelentése
Az utánzás tárgya. A valóság három foka
Teremtő és utánzó művészet
Az emberi cselekvés (praxisz) mint a költészet és a zene tárgya
A művészet kritkája Platónnál
A kötelmet adó valóság mint a művészet méltó tárgya
Mindenféle “esztéticizmus” platóni elutasítása
“Szuprematizmus” . A tárgynélküliség mint ősvalóság
Az esztétika megszületése Arisztotelész 96
Tekhné és poiészisz
A probléma felvetése
A Poétika fogalmának teljes jelentésköre
A tekhné és a poiészisz közötti különbség és viszony
Az anyag és forma kettősége
A művészet lényege: a müthoszok összeállítása és a mimészisz
Mimészisz, müthosz és praxisz 100
A müthosz és a mimészisz fogalmának eredeti jelentése
A művészi mimészisz tárgya: az emberi praxisz
A praxisz fogalmának magyarázata
A művészet mint a praxisz mimészisze
A művészet tárgya: az emberi lehetőségek
A tánc mint művészi fenomén
A szépség mint beteljesített praxisz a Platón előtti hagyományban, a müthosz mint szakrális értelemadó teljesség
A müthosz mint a tragédia fő eleme
Művészet és élet
A tanító jellegű poétikák kritikája
Hang, hangjel, nyelv. A szó mint mimészisz
A művészi müthosz
A szép és a lét elválása 113
A szépség fogalmának ontológiai alkalmazása
Rend, szimmetria és egység
A poétikai egyetemesség problémája
A művészet mint a transzcendálás emberi képességének tanúsítása
A művészet fogalmának változása
A hellenizmus és a kései antikvitás
A szépség ókori elméletének általános ontológiai alapvonása 119
A művészet pedagógiai igazolása. Plutarkhosz, Quintilianus 120
A sztoicizmus 122
A szép antológiai fogalma Senecánál
Seneca művészetelmélete
Cicero 126
A szép iránti természetes érzés fogalma
Szépség és hasznosság
Philosztratosz. A művészi fantázia elmélete 130
Vitruvius 131
Horatius 133
Horatius
Költészet és fantázia az emberi közösség eredeténél
A művészet utolsó ontológiai értelmezése az ókorban
Plótinosz
A költő feladata. A fenségesről című irat
Összegezés 139
Ontológiai gondolkodás és a költés technikája
A látszattól a valóságig. Dadaizmus és szürrealizmus
A művészetek és az élet egysége. A Bauthaus
A látszatvilág meghaladása. Blaue Reiter, Kandinszkij
Szöveggyűjtemény 148
Kronológia 213
Bibliográfia 214

• Szerző: Ernesto Grassi
• Állapot: jó