A költő életrajza az, hogy leírja álmait, miközben intenzív viszonya a tárgyakhoz, növényekhez, kövekhez, apróságokhoz vagy a határtalan léthez egyre szorosabb. „Akár a rózsa belső parancsra, / … / így nő a vers is, / szóról szóra”; ilyen egyszerű minden, ha az ember már mindent megtapasztalt és mindent megtanult: életről, versről, szerelemről, kapcsolatról, emlékezésről, veszteségről, hallgatásról.
