„Az első könyvem megjelenése után mozgalmas évek következtek a TaiJiQuan tanulmányaimban. Találkozhattam az egyik utolsó, még élő nagymesterrel, Wang Yen-niannel… Utazásaim során barátságot kötöttem a TaiJiQuan és általában a lágy stílusok egyéb irányzatainak mestereivel, akik ugyan eltérő mozdulatokat gyakoroltak, de elősegítették az alapelvek megértését. Közös gyakorlásaink során jobban megértettem a Yang-stílusú TaiJiQuan különbözőségét más irányzatokhoz képest. Ezek a mesterek, illetve csoportjaim fejlődése iránymutató volt tanításom kiegészítésében és helyesebbé tételében. Ebben a könyvben ismét a teljességre törekedtem, ezért nemcsak javítása az előzőnek, hanem bővítése is…”
