Elnémult, elcsendesült a małagoszczi csatatér. Az utolsó élő katona félig már kihunyt szemének ködén át nézett végig rajta a hajnali derengésben… Aztán elindul ez az ifjú ember, hogy 1863 fagyos februárjában, a cári hadaktól megvert lengyel felkelők sebesült, menekülő katonájaként oltalmat és gyógyulást keressen. Így kezdődik a regény, amely a nagyszerű lengyel prózaírók egyik legjobbjának remeke. Az árulásoktól, félelmektől szétszabdalt, vértől és nyomortól szétzüllött ország a háttér . Nemesek és parasztok egymás elleni kijátszásának, az arisztokrata gőgnek és a paraszti dacnak e kevés szavú, de nagyszerű ábrázolása képezi a tragikus ellentétét ennek a tiszta szerelmi történetnek.
