Egon Friedell (1878-1938) osztrák író, újságíró, színész, rendező 1927 és 1931 között írta Az újkori kultúra története című terjedelmes munkáját azzal a nem titkolt céllal, hogy olvasója a múlt megismerésével a jelent is megértse. Nem hivatásos tehát, tárgyát, a történelmet nem veszi annyira komolyan, mint történészhez illene, inkább bécsies kedéllyel, közvetlenséggel és fesztelenséggel vizsgálja. Kettős könyvvitel és szexualitás, céhek és pápaság, lassan füledtté váló misztika és racionalitás – folytathatnánk – közelképeivel és tablóival jelenetezve ábrázolja a középkort; s Friedell, mint első fordítója Vas István írja: “mesteri dramaturgnak mutatkozik”.Módszere a sorsfordulókban találja meg igazi anyagát, a reneszánszban és reformációban, a nagy földrajzi felfedezések századában, amikor a glóbusz határai kitágulnak, a világszínház színpadán sokasodnak a szereplők.
