Ha ahhoz értő ember a falon leveszi árnyékodat… – írja Kazinczy egyik levelében, s a félmondat máris elárulja, hogyan készül az árnyékrajz. Nem kell hozzá vászon, festék, ecset – és idő. Szén és színes kréták sem kellenek. Fadúc sem, rézlap sem. A fekete árnyék kell. És az a néhány pillanat, amíg a fekete papírból az olló kivágja modellünk árnyékát. És mégsem pillanatfelvétel. Nem azt rögzíti, amit a következő pillanat már leronthat – a múlékonyságot. Minden árnyékrajz olyasmit mond el, amit évek, évtizedek formáltak egy emberből. Az örökséget, az alkatot, a jellemet sejteti. Igaz, csak a körvonalait – de mégis az állandót. Az árnyékrajz paradoxonja: a pillanatban a megmaradó” – magyarázza, jellemzi Illés Endre új könyvének műfaját
